Szabályzatok

Alapszabály

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség Alapszabálya - 2005. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) alapszabályában és a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott, a kajak és kenu sportágak feladatainak ellátására létrehozott, az e sportágakban működő sportszervezetekre épülő, tevékenységüket összehangoló, munkájukat segítő és támogató, önkormányzati elv alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásainak megfelelően kiemelkedően közhasznú szervezetként, működő országos sportági szakszövetség. (2) Az ICF Alapszabálya értelmében a kajak-kenu sportághoz tartoznak: síkvíz, maraton, kajak-póló, túra, szlalom, vadvíz, vitorlás kajak, sárkányhajó. (3) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt. (4) A Szövetség a közhasznú tevékenysége során a sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján állam, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó közfeladat megvalósításáról gondoskodik. (5) A Szövetség az alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján nyilvánosságra hozza. 2. § (1) A Szövetség neve:  Magyar Kajak-Kenu Szövetség   Rövidítve:       MKKSZ (2) A Szövetség székhelye:     1138 Budapest, Latorca u. 2. (3) A Szövetség működési területe: Magyarország (4) A Szövetség alapítási éve: 1941. 3. § (1) A Szövetség emblémája: ovális formájú arany szegélyben "Magyar Kajak-Kenu Szövetség 1941." felirat, benne kék mezőben kajakozó és kenuzó figura. Az arany szegélyben a Magyar Köztársaság címere és zászlaja. (2) A Szövetség pecsétje: körbélyegző "Magyar Kajak-Kenu Szövetség Budapest" felirattal, benne kajakozó és kenuzó figura. (3) A Szövetség zászlaja: egyik oldala fehér színű nemzeti színű szegéllyel, benne a Szövetség emblémája, másik oldala nemzeti színű, benne a "Magyar Köztársaság" felirat. 4. §  A Szövetség tagja a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetségnek (ICF), továbbá az Európai Kajak-Kenu Szövetségnek (ECA), amelyeknek alapszabályait, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek ismeri el. II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI A Szövetség célja 5. §  A Szövetség Magyarország területén irányítja, szervezi és ellenőrzi a kajak-kenu sportágban folyó tevékenységet, összehangolja a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség által elismert szakágak tevékenységét, mint közhasznú tevékenységet, közreműködik a sportról szóló 2004. évi I. törvényben és az egyéb jogszabályokban meghatározott állami sportfeladatok ellátásában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a nemzetközi sportszervezetek tevékenységében. A Szövetség feladatai 6. § (1) A kajak és kenu sportágakban kizárólag a Szövetség feladata: a) a Sporttörvény 23.§ (1) bekezdésében meghatározott szabályzatok, így a versenyszabályzat, a nyilvántartási- igazolási és átigazolási szabályzat, a sportfegyelmi szabályzat, a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzat, valamint a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok megállapítása, érvényesülésük biztosítása, mindezek alapján a sportág rendeltetésszerű működésének biztosítása; b) a hazai és a nemzetközi versenynaptár meghatározása és kiadása, c) a sportág felnőtt és utánpótlás versenyrendszerének kialakítása, folyamatos elemzése és korszerűsítése, valamint a versenyek, ezen belül a Magyar Bajnokságok és a Magyar Kupák meghirdetése és szervezése, d) a válogatott keretek működtetése, Magyarország képviselete a nemzetközi sportrendezvényeken, e) a Magyar Olimpiai Bizottsággal együttműködve a sportolók olimpiai felkészülésének szervezése, az olimpiai játékokon való részvétel előkészítése és szervezése, f) a sportági nemzetközi szakszövetség, illetve a külföldi szakszövetség által megkívánt, a magyar sportolók külföldi versenyzéséhez vagy a külföldi sportolók magyarországi versenyzéséhez szükséges hozzájárulás megadása vagy megtagadása; g) a Magyar Köztársaság képviselete a sportág nemzetközi szervezetében, h) a sportág képviselete belföldön, belföldi szervezetekben, ezen belül a sportág képviselete a Nemzeti Sportszövetségben,  i) a Szakszövetség által kiírt, szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítása módjának és feltételeinek szabályzatban történő meghatározása, j) az i) pont szerinti vagyoni értékű jogok hasznosításáról szóló szerződéskötés jogának szervezeti egységeire vagy tagszervezeteire történő átruházása, k) a közoktatás és a felsőoktatás keretén kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához előzetes hozzájárulás kiadása. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kajak-kenu sportágakban a Szövetség feladata: a) a sportág működésének elősegítése, a fejlesztési célok meghatározása, erre koncepciók kidolgozása és gondoskodás megvalósításukról; b) a versenybírók képzésének és továbbképzésének szervezése, a versenybírók minősítése; c) külön jogszabályban és az (1) bekezdés a) pontja alapján készült saját szabályzatokban meghatározottak szerint a sportolók nyilvántartásával, igazolásával, átigazolásával, versenyzési engedélyük megadásával, valamint minősítésével kapcsolatos feladatok ellátása, d) a sportág fegyelmi szabályzatában meghatározott sportfegyelmi jogkör gyakorlása; e) a dopping-tilalom érvényesítése, a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek tilalma betartásának ellenőrzése; fellépés a sportmozgalomban ható valamennyi káros jelenség ellen, f) a hazai és nemzetközi versenynaptár alapján a sportesemények megrendezésének, illetőleg az azokon való részvételnek az engedélyezése; g) a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség és az Európai Kajak-Kenu Szövetség által meghatározott egyéb feladatok ellátása, h) a sportesemények megrendezésével kapcsolatos szakmai szabályok meghatározása, i) a sportlétesítményekkel szembeni sportszakmai követelmények és a sportlétesítmények használata sportszakmai feltételeinek meghatározása, j) közreműködés a sportszakemberek képzésében, továbbképzésében, k) versenyek és sportrendezvények szervezése, illetve tagjai számára ilyen események szervezésének engedélyezése, l) a sportágban érdekelt szervezetek és személyek tevékenységének összehangolása, a sportágban folyó szakmai munka figyelemmel kísérése és elősegítése; m) hazai és külföldi szakanyagok, képzési eszközök beszerzése, készítése, terjesztése, továbbá közreműködés a sportág színvonalemelését segítő tudományos kutatómunkában; n) a sportág propagandájának elősegítése és szervezése, o) felvilágosítás és véleményadás sportági kérdésekben; p) támogatási szerződés megkötése az ifjúsági és sportminiszterrel, a támogatás felosztása a Szövetségen belül, a felhasználás ellenőrzése a tagsági viszonnyal rendelkező sportszervezetekkel kötött megállapodás alapján, q) szponzorálási és más kereskedelmi szerződések megkötése a sportágak céljainak elérése érdekében, r) a sportágak érdekeinek képviselete az állami szervek és a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé, s) a sportág központi nyilvántartásának vezetése, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az állami sportinformációs rendszernek, t) feladatai megvalósítása érdekében gazdálkodás a Szövetség vagyonával és szükség szerint vállalkozási tevékenység kifejtése; u) az (1) bekezdés a) pontban fel nem sorolt, a sportág és a Szövetség működéséhez szükséges szabályzatok megállapítása, v) tevékeny közreműködés az egészséges életmód kialakításával összefüggő állami célkitűzések megvalósításában, w) a környezetvédelmi célok megvalósításának támogatása, tevékeny közreműködés a környezetvédelmi szemlélet formálásában, x) a jogszabályokban meghatározott, valamint a sportág működési feltételeinek biztosításával összefüggő egyéb feladatok ellátása. (3) A Szövetség a közhasznú sporttevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a Szövetség tagságán kívül harmadik személy is igénybe veheti. III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA A Szövetség tagjai 7. §  A Szövetségnek tagja lehet minden olyan sportegyesület, és a Sporttörvény 18.§ szerinti sportvállalkozás, amely részt vesz a sportági versenyrendszerben (a továbbiakban együtt: sportszervezet), feltéve, hogy a Szövetség Alapszabályát elfogadja. "A Szövetség tiszteletbeli elnöke" és "A Szövetség tiszteletbeli tagja" cím 8. § (1) "A Szövetség tiszteletbeli elnöke" vagy "A Szövetség tiszteletbeli tagja" cím azoknak a személyeknek adományozható, akik kimagasló tevékenységükkel a Szövetség célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítását hosszú időn keresztül eredményesen segítették elő és erkölcsi támogatásukkal, szakmai hozzáértésükkel továbbra is a Szövetség rendelkezésére állnak vagy a Szövetség érdekében hosszú időn keresztül kimagasló tevékenységet fejtettek ki és korábban a Szövetség vezetésében valamely tisztséget betöltöttek vagy a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség vezetésében valamely tisztséget betöltenek. (2) A sportág olimpiai bajnokai részére - eredményük alapján - "a Szövetség tiszteletbeli tagja" cím adományozható. (3) A tiszteletbeli elnök vagy a tiszteletbeli tag cím adományozása a Szövetség közgyűlésének hatáskörébe tartozik. "A Szövetség pártoló tagja" cím 9.§  "A Szövetség pártoló tagja" cím azoknak a természetes személyeknek adományozható, akik a Szövetség célkitűzéseit, feladatainak megvalósítását elsősorban pénzeszközökkel, anyagi javakkal támogatják, legalább az Alapszabály mellékletében meghatározott mértékben, és a Szövetség Alapszabályában foglalt célokkal egyetértenek. "A Szövetség pártoló tagja" cím adományozása az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 10. § (1) A Szövetségbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes. (2) A Szövetségi tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel, kizárással, továbbá jogutód nélküli megszűnéssel vagy a sportágban a sporttevékenység befejezésével, illetve a tagdíjfizetési kötelezettséget tárgyév március 20-ig, belépő tag esetében a tagfelvételtől számított 60 napon belül nem teljesítő tag esetében az Elnökség határozata alapján törléssel szűnik meg. (3) A tagfelvétel kérdésében a Szövetség Elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezést a következő közgyűlés tárgyalni köteles. 11.§ (1) A Szövetségből való kilépést írásban kell közölni a Szövetség elnökségével. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsága idején keletkezett kötelezettségei alól. (2) A Szövetségből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott, a fegyelmi szabályzatban meghatározott joghátrányként lehet alkalmazni. (3) A sportszervezet tagságát az elnökség határozatban megszünteti, amennyiben sportegyesület esetén a sportágban működő szakosztályát megszünteti, vagy más sportegyesület részére átadja, továbbá a sportegyesület vagy a sportvállalkozás a versenyrendszerben évente legalább egy alkalommal nem vesz részt. 12.§ (1) A Szövetség tagjairól nyilvántartást kell vezetni. (2) A Szövetség tagjai a közgyűlés által évente előre meghatározott mértékű tagdíjat fizetnek. IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A tagok jogai és kötelezettségei 13. § (1) A Szövetség tagjának jogai: a) résztvehet a Szövetség tevékenységében, rendezvényein, b) résztvehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában, c) választhat és választható a Szövetség szerveibe, d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, továbbá betekinthet a Szövetség irataiba, amennyiben az nem sérti más tagok jogos érdekeit, e) ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit és a sportágat érintő kérdések megtárgyalására, f) tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről. (2) A Szövetség tagjának kötelezettségei: a) a sportág fejlődésének és eredményességének elősegítése, b) a Szövetség Alapszabályának és egyéb szabályainak, szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatainak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása, c) a Szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, d) a sportág népszerűsítése, e) a tagdíj megfizetése. "A Szövetség tiszteletbeli elnöke" és "A Szövetség tiszteletbeli tagja" cím viselőjének jogai és kötelezettségei 14. § (1) A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tag cím viselőjének jogai: a) tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésén, b) javaslatokat tehet és véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban, c) javaslatokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit, valamint a sportágat érintő kérdések megtárgyalására. (2) A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tag cím viselőjének kötelezettségei: a) a Szövetség Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség határozatainak megtartása, b) a sportág népszerűsítése. "A Szövetség pártoló tagja" cím viselőjének jogai és kötelezettségei 15.§ (1) A pártoló tag cím viselőjének jogai: a) javaslatokat tehet a Szövetséget, valamint a sportágat érintő kérdések megtárgyalására, b) támogatásának mértékétől függően részesülhet a Szövetség elnöksége által a pártoló tagok részére évente meghatározott kedvezményes szolgáltatásokban. (2) A pártoló tag cím viselőjének kötelezettségei: a) a Szövetség Alapszabályának betartása, b) a sportág népszerűsítése a Szövetség célkitűzéseinek elfogadása, c) a vállalt támogatás megfizetése, vagy biztosítása. V. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE 16. § (1) A Szövetség szervei:    (2) A Szövetség tisztségviselői: a) a közgyűlés,   a) az elnök, b) az elnökség,   b) az általános alelnök, c)      az ellenőrző testület,  c) a szakmai alelnök, d) a bizottságok,   d) a gazdasági alelnök, e) a hivatali szervezet.  e) a sportágépítési alelnök,       f) a főtitkár,       g) a szövetségi kapitány. VI. A SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE A közgyűlés összehívása 17. § (1) A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok képviselőinek összessége. A Szövetség közgyűlését évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlés időpontját a Szövetség elnökségének legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania, és annak helyéről, pontos idejéről, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a közgyűlésen szavazásra jogosultakat írásban értesíteni kell. A részvételre jogosult egyéb személyeket és szerveket a közgyűlés helyéről és időpontjáról a hírközlési szervek útján vagy más megfelelő módon kell tájékoztatni. A közgyűlésre a Szövetség elnöksége a részvételre jogosultakon kívül mást is meghívhat. (2) A közgyűlésen szavazati joggal a tagok képviselői rendelkeznek. (3) A közgyűlésen minden képviselő egy szavazattal rendelkezik. A szavazati jog nem ruházható át. (4) A közgyűlésen minden sportszervezetre - az (5) bekezdés figyelembevételével - legalább egy képviselő képvisel, a közgyűlés évének versenynaptárában szereplő utolsó versenyig kiváltott éves versenyzési engedéllyel rendelkező sportolók (licences sportoló) száma alapján azonban  a) további egy képviselő képviselheti a harmincnál több licences sportolóval rendelkező tagot, b) még további egy képviselő képviselheti a hatvannál több licences sportolóval rendelkező tagot, c) még további egy képviselő képviselheti a kilencvennél több licences sportolóval rendelkező tagot, d) még további egy képviselő képviselheti a száztíznél több licences sportolóval rendelkező tagot, e) még további egy képviselő képviselheti a százharmincnál több licences sportolóval rendelkező tagot.  (5) A sportszervezeteknek legkésőbb a közgyűlés megkezdésének időpontjáig írásban be kell jelenteniük az(oka)t a személy(eke)t, aki(k) képviselő(k)ként a sportszervezetet képviseli(k). A közgyűlés határozatképessége 18. § (1) A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van. (2) Ha a közgyűlés az eredeti időpontjától számított egy órán belül nem válik határozatképessé, a közgyűlést el kell halasztani és 30 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben, a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagok figyelmét erre a meghívóban kifejezetten felhívták. A közgyűlés napirendje 19. § (1) A közgyűlés napirendjét a Szövetség elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. (2) A Szövetség évi rendes közgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell: a) a sportág szakmai tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló jóváhagyása, b) a Szövetség előző évi pénzügyi tervének (költségvetés) végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, c) a közhasznúsági jelentés elfogadása, annak részeként a számviteli törvény szerinti beszámoló (mérleg) elfogadása, d) az éves pénzügyi terv (költségvetés) elfogadása, e) az Ellenőrző Testület beszámolója, f) a Szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok. (3) A (2) bekezdés f) pontjában említett javaslatokat, valamint a tagok által tett egyéb javaslatokat abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azokat a közgyűlés időpontja előtt legalább két héttel benyújtották az elnökséghez. Az e határidő után vagy a Szövetség közgyűlésén beterjesztett javaslatok abban az esetben tárgyalhatók, ha a jelenlévők kétharmados többsége ezzel egyetért. A közgyűlés hatásköre 20. §  (1) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Alapszabály elfogadása és módosítása; b) nemzetközi szervezetbe való belépés és az abból történő kilépés elhatározása; c) a Szövetség előző évi pénzügyi tervének (költségvetés) végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, d) a közhasznúsági jelentés elfogadása, annak részeként a számviteli törvény szerinti beszámoló (mérleg) elfogadása, e) az éves pénzügyi terv (költségvetés) elfogadása, f) a sportág szakmai tevékenységéről szóló elnökségi beszámoló elfogadása, g) a középtávú sportágfejlesztési program elfogadása; h) a 16.§ (2) bekezdés a-e) pontjában megjelölt tisztségviselőknek, az Elnökség további tagjainak, az Ellenőrző Testület elnökének és tagjainak megválasztása; i) "a Szövetség tiszteletbeli elnöke" és "a Szövetség tiszteletbeli tagja" cím adományozása; j) a tagfelvétel kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelem elbírálása, k) a Szövetség más szakszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, l) a Szövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása, alapító okiratuk elfogadása, m) a Szövetség önkéntes feloszlásának kimondása, n) mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe von. (2) A közgyűlés a pénzügyi beszámolóról az Ellenőrző Testület írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat. A közgyűlés határozathozatala 21. § (1) A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával hozza. (2) Az Alapszabály módosításához, valamint a 20.§ b) pontjában meghatározott kérdésekben a határozathozatalhoz a jelenlevő szavazásra jogosultak kétharmadának "igen" szavazata szükséges. (3) A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a Szövetségnek - a 20. § h) pontjában meghatározott - tisztségviselői megválasztásakor, illetőleg, ha azt a szavazásra jogosultak egyharmada indítványozza. Egy jelölt esetén a közgyűlés nyílt szavazással is dönthet a tisztségviselő megválasztásáról. (4) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. (5) A Szövetség közgyűlése nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés a jelenlévő szavazásra jogosultak kétharmadának "igen" szavazatával korlátozhatja és kizárhatja, amennyiben ezt üzleti titok vagy személyiségi jogok védelme indokolja. A tisztségviselők választása 22. § (1) A közgyűlés a hatáskörébe tartozó tisztségviselőket [20.§ h) pont] a közgyűlés a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a nyári olimpiai játékokhoz igazodva, az olimpia évét követő rendes közgyűlésen - négy évre választja. (2) A választást napirendre tűző közgyűlés megkezdését megelőző egy hónappal a Szövetség elnöksége jelölő bizottságot választ. A jelölő bizottság köteles a Szövetség tagjai számára a tisztségviselőkre történő jelölés lehetőségét megadni. Jelölt lehet az a személy, akit a jelölő bizottság tisztségre jelöl vagy a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatával a jelölő listára felkerül. (3) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először a Szövetség elnökét, majd alelnökeit, ezt követően az Elnökség további tagjait, ezt követően az Ellenőrző Testület elnökét, majd tagjait kell megválasztani. (4) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének "igen" szavazatát megszerezte. Ha több jelölt esetén a közgyűlés a szükséges döntést nem hozta meg, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt, valamint az a jelölt, aki a jelenlévő szavazásra jogosultak 15%-ának szavazatát sem kapta meg, már nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazatot meg nem szerzi. A Szövetség rendkívüli közgyűlése 23. § (1) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a) a Szövetség Elnökségének határozata alapján, b) ha a Szövetség tagjainak egyharmada az ok és a cél megjelölésével kívánja, c) ha a Bíróság elrendeli, d) ha a Szövetség elnöki tisztsége vagy az Ellenőrző Testület elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, az Elnökség létszáma a megválasztottak egyharmadával, az Ellenőrző Testület létszáma kiválás következtében egyre csökken, e) egyéb, az Alapszabályban meghatározott esetben, különösen, ha az évi rendes közgyűlés az elnökség beszámolóját nem fogadja el. (2) A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől, a kezdeményezés kézhezvételétől számított legkevesebb 15, legfeljebb 30 napon belüli időpontra kell összehívni. (3) A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a Szövetség rendes közgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak. VII. A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE Az Elnökség feladata és hatásköre 24. §  A Szövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az Elnökség az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörmegosztással irányítja. Az Elnökség feladata és hatásköre 25.§  (1) Az Elnökség a (2) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásával és hatáskörök gyakorlásával irányítja a Szövetség tevékenységét, meghatározza a hosszútávú szövetségi tevékenység irányát, az éves tevékenység kereteit.  (2) Az Elnökség feladata és hatásköre: a) a 6.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szabályzatok, továbbá a Szövetség működésével, valamint a sportággal kapcsolatos egyéb szabályzatok megállapítása és módosítása az Alapszabály, és a 20.§ o) pontban meghatározott szabályzat kivételével, b) a Szövetség közgyűlésének összehívása, c) a Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása, gondoskodás a közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtás ellenőrzése, d) a sportág fejlesztési programjának kidolgozása, és előterjesztése a közgyűlés részére, e) a sportág négyéves olimpiai felkészülési programjának jóváhagyása, ennek alapján az éves felkészülési program jóváhagyása, f) a válogatott keretek felkészülési programjainak jóváhagyása, g) a főtitkár kiválasztásával kapcsolatos feltételrendszer kidolgozása a 35.§ figyelembevételével, a főtitkár kinevezése és felmentése, h) a szövetségi kapitány kiválasztását, feladat- és hatáskörét tartalmazó szabályok meghatározása az Alapszabály 36.§-ának figyelembevételével, a szabályok alapján a szövetségi kapitány kinevezése és felmentése, továbbá a vezetőedzők kinevezése és felmentése, i) a sportág hazai és nemzetközi versenynaptárának jóváhagyása, j) a bajnokságok és a szövetségi versenyek kiírása, k) a sportág jóváhagyott hazai és nemzetközi versenynaptára és az elnökség által elfogadott válogatási elvek alapján, a nemzetközi sporteseményeken való részvétel engedélyezése, az olimpián, világbajnokságon, Európa-bajnokságon résztvevő csapat jóváhagyása a Szakmai Bizottság véleménye, a szövetségi kapitány javaslata és az induló egységekről adott tájékoztatás alapján, l) az éves költségvetésben sportszervezeti támogatásra meghatározott keret (különösen a központi állami támogatás) felosztása a sportszervezetek között, m) a sportág nemzetközi tevékenységének irányítása, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, n) a 20.§ c), d), e) pontban meghatározott előterjesztések előkészítése, és azoknak a közgyűlés által történő elfogadásáig a Szövetség gazdálkodása folyamatosságának biztosítása, o) a tagfelvételi kérelem elbírálása, p) a sportág színvonalemelését segítő tudományos kutatómunka figyelemmel kísérése, a kutatómunkában való közreműködés koordinálása, q) a sportszakemberek képzése, továbbképzése területén a Szövetségi feladatok irányítása, r) szakági és egyéb bizottságok létrehozása és megszüntetése - a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével -, az általa létrehozott bizottságok vezetőinek és tagjainak megválasztása, illetve felmentése, s) "a Szövetség tiszteletbeli elnöke" és "a Szövetség tiszteletbeli tagja" címek adományozására javaslattétel a közgyűlés számára, a pártoló tag cím adományozása, t) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetőleg sportfegyelmi jogkör gyakorlása, u) mesteredzői díj, valamint állami kitüntetések és egyéb elismerések adományozására javaslattétel, illetve a "Kajak-kenu Sportért" emlékérem és más szövetségi elismerések adományozása, v) a Szövetség részére olyan mértékű ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, valamint olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára a tervezett éves költségvetés kiadási főösszegének 20%-át meghaladó mértékű vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek, w) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket az Alapszabály, illetőleg a Szövetség közgyűlése a hatáskörébe utal.  (3) Az elnökség köteles az éves beszámoló elkészítésével egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés nyilvános, abba bárki betekinthet és abból saját költségére másolatot kérhet. A jelentésnek tartalmaznia kell a) a számviteli beszámolót, b) a költségvetési támogatás felhasználását, c) a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást, d) a cél szerinti juttatások kimutatását, e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, f) a Szövetség vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az Elnökség tagjai 26. § (1) Az Elnökség létszáma 13 fő.  (2) Az Elnökségnek csak olyan magyar állampolgár, illetőleg bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.  (3) Nem lehet a Szövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Nem lehet az elnökség tagja a szövetségi kapitány, a főtitkár, valamint a Szövetséggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő személy, aki felett a munkáltatói jogokat, illetőleg az utasításadás jogát a főtitkár gyakorolja.  (4) Az Elnökség tagjai: a) az elnök, b) az általános alelnök, c) a szakmai alelnök, d) a gazdasági alelnök, e) a sportágépítési alelnök, f) a Budapesti régióhoz tartozó sportszervezetek képviseletét ellátó, a közgyűlés által választott egy tag, g) a Duna-régióhoz tartozó sportszervezetek képviseletét ellátó, a közgyűlés által választott egy tag, h) a Tisza-régióhoz tartozó sportszervezetek képviseletét ellátó, a közgyűlés által választott egy tag, i) további 5 elnökségi tag. Az g), h) és i) pontban meghatározott tagok esetében biztosítani kell az adott régióhoz tartozó sportszervezetek arányos képviseletét.  (5) Az Elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei: a) az Elnökség ülésein és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel, b) észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével, a sportággal kapcsolatban, c) felvilágosítás kérése a sportággal összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban, d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, Elnökségi ülés összehívására, e) a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása, f) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról, g) az f-h) pontban meghatározott elnökségi tagok esetén az általuk képviselt terület javaslatainak továbbítása az elnökség felé, az elnökségi határozatok végrehajtásának segítése a képviselt területen.  (6) Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.  (7) Az Elnökségi tagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) felmentéssel, d) visszahívással, e) elhalálozással. Az Elnökség működése 27. §  (1) Az Elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét.  (2) Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább kéthavonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a főtitkár vagy az Elnökség tagjainak egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza.  (3) Az elnökség ülései nyilvánosak. Kivételesen indokolt esetben - különösen, ha üzleti titok vagy a személyiségi jogok védelme indokolja - az elnökség egyszerű szótöbbséggel a nyilvánosságot korlátozhatja vagy kizárhatja.  (4) Az Elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az Ellenőrző Testület elnökét, a főtitkárt továbbá az őket érintő napirend tárgyalására a szövetségi kapitányt, a vezetőedzőt, a szakfelügyelőt, a Versenybíró Bizottság elnökét, a szakági bizottságok képviselőit.  (5) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket, a Szövetség tagságát a jegyzőkönyv megküldésével vagy a Hírlevélben kell értesíteni. 28. § Az Elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat. 29. §  (1) Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elhalasztott ülést 8 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes.  (2) Az Elnökség a határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint felének "igen" szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnök távollétében az ülést levezető elnökségi tag szavazata dönt.  (3) Az Elnökség titkos szavazással hoz határozatot bármely elnökségi tag indítványára. (4) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, valamint élettársa (hozzátartozó) a határozat alapján  a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy,  b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Szövetség, cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.   VIII. SZPONZOROK TANÁCSA 30.§  (1) A Szövetség elnöksége a Szponzorok Tanácsába mindazoknak a szervezeteknek a képviselőit hívja meg, akik - az állami támogatáson túlmenően - elsősorban anyagilag támogatják a Szövetség tevékenységét.  (2) A Szponzorok Tanácsa javaslatot tehet a Szövetség gazdálkodása és marketing tevékenysége hatékonyságának növelésére, pénzügyi stratégiai döntésekre.  (3) A Szponzorok Tanácsát a gazdasági alelnök vezeti. A gazdasági alelnök javaslatára az elnökség által kinevezett titkár segíti az alelnök munkáját, a Tanács titkáraként szervezi annak kialakítását, működtetését.  (4) A Szponzorok Tanácsa szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.  (5) A Szponzorok Tanácsa működési szabályzatában további - a Szövetség más szerveinek hatáskörét nem sértő - feladatokat állapíthat meg saját maga számára. IX. A SZÖVETSÉG ELNÖKE ÉS ALELNÖKEI A Szövetség elnöke 31. §  (1) A Szövetség legfőbb tisztségviselője a Szövetség elnöke. Az elnök az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.  (2) Az elnök feladatai és hatásköre a 26.§ (5) bekezdésben foglaltakon túl: a) a közgyűlés, az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a közgyűlés elnöki tisztségének ellátása, b) a Szövetség képviselete, c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési, az elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, d) két elnökségi ülés között a Szövetség működésének biztosításához szükséges döntési jogkör gyakorlása az alelnökökkel történő egyeztetés útján, e) döntési jogkör gyakorlása mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, az Elnökség, illetőleg a Szövetség egyéb szervének kizárólagos hatáskörébe, f) aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása, a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlása a főtitkárral együttesen a gazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint, g) mindazoknak a feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a közgyűlés, az Elnökség a hatáskörébe utal.  (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános alelnök, továbbá a főtitkár vagy az elnök által megbízott más elnökségi tag helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket magának fenntartott.  (4) Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Szövetség más tisztségviselőjére vagy az elnökség más tagjára is átruházhatja. A Szövetség általános alelnöke 32. §  Az általános alelnök feladatai és hatásköre a 26. § (5) bekezdésében foglaltakon túl: a) az elnök helyettesítése távolléte vagy akadályoztatása esetén, b) a főtitkár vezetésével működő hivatali szervezet tevékenységének felügyelete, c) aláírási és utalványozási jogkör gyakorlása, d) a versenyrendezés, a műszaki technikai feladatok megvalósítása terén az elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, e területen az elnökség részére készítendő javaslatok, előterjesztések elkészítésének figyelemmel kísérése. A Szövetség szakmai alelnöke 33. § A szakmai alelnök feladatai és hatásköre a 26. § (5) bekezdésében foglaltakon túl: a) szakmai kérdésekben megbízás alapján a Szövetség képviselete, b) a szakmai bizottság vezetése, c) a sportszakmai feladatok megvalósítása terén az elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, a válogattottak felkészülési programja végrehajtásának figyelemmel kísérése, mindezen területeken az elnökség részére készítendő javaslatok, előterjesztések elkészítésének figyelemmel kísérése. A Szövetség gazdasági alelnöke 34. § A gazdasági alelnök feladatai és hatásköre a 26. § (5) bekezdésében foglaltakon túl: a) a Szponzorok Tanácsának vezetése, b) a gazdálkodási feladatok megvalósítása terén az elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, e területen az elnökség részére készítendő javaslatok, előterjesztések elkészítésének figyelemmel kísérése, c) a Szövetség javára harmadik személyek által végzett marketing tevékenység ellenőrzése és ellenőriztetése, d) a reklámszabályzat betartása ellenőrzésének irányítása, e) a költségvetés elkészítésének és végrehajtásának felügyelete, e területen az elnökség részére készítendő javaslatok, előterjesztések elkészítésének figyelemmel kísérése, a) javaslatok kialakítása az Elnökség 25.§ (2) bekezdés v) pontjában hozandó döntéseire és a gazdálkodási tevékenység további fejlesztésére. A Szövetség sportágépítési alelnöke 35.§ A sportágépítési alelnökének feladatai és hatásköre a 26.§ (5) bekezdésben foglaltakon túl: a) a Szövetség utánpótlás-nevelési és sportágfejlesztési feladatai végrehajtásának koordinálása, b) az utánpótlás-nevelő kisműhelyek tevékenységének figyelemmel kísérése, segítése, c) a sportágfejlesztési tervek kidolgozásának koordinálása, a végrehajtás elemzése, a tervek érvényesítésének biztosítása a sportág szabályzataiban, versenyrendszerében, minősítési rendszerében d) feladatai végrehajtása érdekében, illetőleg a sportszervezeti támogatási rendszer kidolgozásában kapcsolattartás a szakmai bizottsággal, a szakfelügyelővel, e) a sportágfejlesztési és az utánpótlás-nevelési feladatok megvalósítása terén az elnökségi határozatok végrehajtásának felügyelete, e területen az elnökség részére készítendő javaslatok, előterjesztések elkészítésének figyelemmel kísérése. X. A FŐTITKÁR 36. §  (1) A Szövetség hivatali szervezetének vezetője a Szövetséggel főfoglalkozású munkaviszonyban álló főtitkár. A főtitkárt az elnökség nevezi ki.  (2) A főtitkárnak- az Alapszabály 31.§-ában meghatározottakon túlmenően - feladatai és hatásköre: a) összehangolja a Szövetség tevékenységét és irányítja annak hivatali, adminisztratív és gazdasági munkáját, b) összehangolja az Elnökség, a bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját, c) szervezi a közgyűlés, az Elnökség határozatainak végrehajtását, d) előkészíti az elnökség üléseit, tanácskozási, javaslattételi joggal részt vesz az üléseken, e) gyakorolja a munkaviszonyban álló dolgozók felett a munkáltatói jogkört, kivéve a szövetségi kapitány és a vezetőedzők kinevezését és felmentését, f) aláírási és utalványozási jogkört gyakorol, a banszámla felett rendelkezési jogot gyakorol az elnökkel együttesen a gazdálkodási szabályzatban meghatározottak szerint, g) megbízás alapján képviseli a Szövetséget, h) a Szövetség működése gazdálkodási feltételeinek biztosításával összefüggő menedzseri teendőket lát el, i) működteti a sportág kommunikációs rendszerét, j) gondoskodik az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról, k) gondoskodik a szövetségi nyilvántartások vezetéséről, l) végrehajtja az elnök, illetve az elnökség határozatait, m) figyelemmel kíséri a Szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok módosítását, n) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.  (3) A főtitkár feladatait és hatáskörét az elnökkel történt munkamegosztás szerint gyakorolja.     XI. A SZÖVETSÉGI KAPITÁNY, A VEZETŐEDZŐK A szövetségi kapitány 37.§  (1) A szövetségi kapitány a Szövetség sportszakmai feladatai közül, az Elnökség által alkotott szabályrendszerben meghatározott feladatokat ellátó, hatásköröket gyakorló személy.  (2) A szövetségi kapitányt az Elnökség által meghatározott kiválasztási szabályok alapján az Elnökség nevezi ki.  (3) A szövetségi kapitány feladatai és hatásköre: a) a sportág olimpiai felkészülési programjának kidolgozása, b) a válogatott keret felkészülési programjának kidolgozása, c) a válogatott keret hazai és nemzetközi versenyprogramjának kidolgozása és előterjesztése, összehangolása a hazai versenynaptárral, d) a válogatási elvek kidolgozása, betartása és betartatása, e) a válogatott keretek összeállítása, az olimpián, világbajnokságon, Európa-bajnokságon résztvevő csapat előterjesztése - a Szakmai Bizottsággal történt egyeztetést követően - az elnökség részére, az elnökség jóváhagyását követően az induló egységek kijelölése, f) a válogatott keretben dolgozó szakági edzők felkérése, tevékenységük koordinálása, folyamatos kapcsolattartás a válogatott versenyzőket adó edzőkkel, g) a vezetőedzők tevékenységének felügyelete, h) az edzőtáborok szakmai feltételeinek megtervezése és bonyolítása, i) a válogatottak tevékenységével összefüggő orvosi munka koordinálása, j) a sportágban hasznosítható korszerű technikák, módszerek figyelemmel kísérése, alkalmazásának elősegítése, k) kapcsolattartás a külföldi válogatottak szakembereivel, l) a hírközlő szervek tájékoztatása szakmai tevékenységéről, m) az Alapszabály 1.§ (2) bekezdésében meghatározott szakágak területén mindazoknak a szakmai feladatoknak az ellátása, melyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat és az elnökség a hatáskörébe utal. A szövetségi kapitány az a-f) pontban meghatározott feladatokat a felnőtt síkvízi válogatott tekintetében látja el. A vezetőedzők 38.§ (1) Az elnökség a felnőtt síkvízi válogatott keret irányítását ellátó szövetségi kapitány kinevezésén túl a válogatott keretekkel kapcsolatos feladatok irányítására vezetőedzőket nevez ki.  (2) A vezetőedző feladatai és hatásköre az általa irányított válogatott keret tekintetében: a) a válogatott keret felkészülési programjának kidolgozása, b) a válogatott keret hazai és nemzetközi versenyprogramjának kidolgozása és előterjesztése, összehangolása a hazai versenynaptárral, c) a válogatási elvek kidolgozása, betartása és betartatása, d) a válogatott keret összeállítása, világbajnokságon, Európa-bajnokságon résztvevő csapat előterjesztése az elnökség részére, a Szakmai Bizottsággal történt egyeztetést követően, az induló egységek kijelölése, e) a válogatott keretben dolgozó szakági edzők felkérése, tevékenységük koordinálása, folyamatos kapcsolattartás a válogatott versenyzőket adó edzőkkel, f) az edzőtáborok szakmai feltételeinek megtervezése és bonyolítása, g) mindazoknak a szakmai feladatoknak az ellátása, melyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat és az elnökség a hatáskörébe utal. XII. AZ ELLENŐRZŐ TESTÜLET 39. §  (1) A közgyűlés a Szövetség működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére Ellenőrző Testületet választ. Az Ellenőrző Testület létszáma három fő.  (2) Az Ellenőrző Testület tagja a Szövetségben más tisztséget nem viselhet. Az Ellenőrző Testületnek nem lehet tagja a Szövetséggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a Szövetségben gazdasági feladatokat ellátó személy, aki a Szövetség ügyvezető elnökségének tagjával, illetőleg a Szövetségnél gazdasági feladatokat ellátó személlyel hozzátartozói kapcsolatban áll. Az Ellenőrző Testület tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Nem lehet az Ellenőrző Testület elnöke vagy tagja, aki a Szövetség cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve a Szövetség által a tagjának - tagsági jogviszony alapján - nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást, illetőleg e személyek hozzátartozója  (3) Az Ellenőrző Testület tevékenységét a Bizottság elnöke irányítja.  (4) Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján dolgozik, melyről a Szövetség elnökségét tájékoztatja. 40.§  Az Ellenőrző Testület feladata: a) a Szövetség működésének, pénz- és vagyonkezelésének vizsgálata, b) a Szövetség gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése, c) a tagdíjak befizetésének ellenőrzése, d) az éves mérleg felülvizsgálata, e) a gazdálkodás célszerűségének, szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások teljesítésének évenkénti vizsgálata, f) a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése, g) a szövetségi vagyon megóvása érdekében szükséges intézkedések megtételének ellenőrzése.   41.§  (1) Az Ellenőrző Testület tagjai feladataik ellátása során jogosultak a Szövetség gazdálkodásával kapcsolatosan bármely iratba betekinteni, a Szövetség tisztségviselőitől, munkavállalóitól tájékoztatást kérni.  (2) Az ellenőrzések megkezdéséről az Ellenőrző Testület elnöke tájékoztatni köteles a Szövetség elnökét és főtitkárát. Az ellenőrzés során az Ellenőrző Testület a pénzügyi-gazdasági, illetőleg a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint jár el.  (3) Az ellenőrzés tapasztalatairól a Testület elnöke a vizsgálat befejezésétől számított 15 napon belül tájékoztatja a Szövetség elnökségét. Ha a vizsgálat szabálytalanságot vagy rendellenességet állapít meg, egyúttal ennek megszüntetésére is fel kell hívni a figyelmet.  (4) A vizsgálatot követő intézkedési terv végrehajtását az abban meghatározott határidő elteltével számított 30 napon belül az Ellenőrző Testület utóvizsgálat keretében ellenőrzi. (5) Ha a kifogásolt gyakorlat fennállását az elnökség nem ismeri el, vagy az utóvizsgálat sem vezetett eredményre, az Ellenőrző Testület közvetlenül az intézkedésre jogosult szervhez fordulhat, szükség esetén kezdeményezheti rendkívüli közgyűlés összehívását. Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy  a) a Szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a Szövetség érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,  b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.  (6) Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Testület indítványára 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.  (7) Az Ellenőrző Testület évente legalább egy alkalommal - a 40.§ alapján hatáskörébe tartozó - átfogó ellenőrzést köteles tartani.  (8) Az Ellenőrző Testület tevékenységéről a Szövetség közgyűlésének köteles beszámolni.  (9) Az Ellenőrző Testület eljárására a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 11.§ (1)-(5) bekezdéseit, a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a Bizottság működésére az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.     XIII. A REGIONÁLIS CSOPORT 42.§  (1) A Szövetségben az Alapszabály 2. számú mellékletében meghatározott területfelosztás szerint három regionális csoport működik: Budapesti régió, Duna-régió, Tisza-régió. Az egyes régiókhoz tartozó, a Szövetségben tagsági viszonnyal rendlekező sportszervezetek felsorolását, - tagfelvétel vagy tagsági viszony megszűnése miatti történő változás esetén - az elnökség folyamatosan közzéteszi a Hírlevélben. (2) A regionális csoport feladata és hatásköre: a) területi fejlesztési célok kidolgozása, a célok eléréséhez szükséges eszközrendszer felvázolása, javaslattétel az elnökség felé, b) a régióban működő szakosztályok tevékenységének összehangolása, információ-áramlás biztosítása a Szövetség és a régiók között, a régióban működő sportszervezetek között, c) kajak-kenu szakosztályok létrehozásának kezdeményezése, d) régió iskoláival, önkormányzataival való kapcsolattartás szervezése, e) helyi versenyek, vízitúrák és egyéb események szervezése és koordinálása, f) korosztályos felmérések, edzőtáborok szervezése, g) javaslattétel a központi pénzügyi, gazdálkodási kérdésekben, h) a Szövetség sportágfejlesztési keretéből a régiónak szánt támogatás elosztására javaslattétel, az összeg felhasználásának ellenőrzése, nyomon követése. (3) A regionális csoport feladatainak megvalósításáról, hatáskörének gyakorlásáról vezetősége útján gondoskodik. A vezetőség tagjai: a) a régió közgyűlés által választott egy képviselője, akik egyben a Szövetség elnökségének tagjai, b) a régióban működő területi szövetség képviselője, c) a régióhoz tartozó sportszervezetek által javasolt, a Szövetség elnöksége által felkért három (területi szövetség hiányában négy) tag. (4) A regionális csoport vezetősége évente legalább egy alkalommal köteles a régióhoz tartozó sportszervezetek részvételével régiós értekezletet összehívni. (5) A regionális csoport vezetősége a feladatok végrehajtásáról a régióhoz tartozó sportszervezeteknek és a Szövetség elnökségének köteles beszámolni. XIV. A BIZOTTSÁGOK A Sportfegyelmi bizottság 43. §  (1) A Szövetség tagjaival, valamint a sportágba tartozó sportolókkal szembeni szövetségi fegyelmi eljárások lefolytatására az Elnökség négy éves időtartamra sportfegyelmi bizottságot választ. A bizottság létszámát az Elnökség annak megválasztásakor oly módon állapítja meg, hogy az biztosítja a zavartalan tevékenységet.  (2) A sportfegyelmi bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a Szövetség Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.  (3) A sportfegyelmi bizottság élén a bizottság elnöke áll. A sportfegyelmi bizottság tagjai a Szövetségben más tisztséget nem viselhetnek, és azzal munkaviszonyban nem állhatnak. A Szakmai Bizottság 44.§  (1) A Szakmai Bizottság az elnökség sportszakmai tanácsadó és döntés-előkészítő szervezete.  (2) A Szakmai Bizottság feladatai és hatásköre: a) előkészíti az elnökség sportszakmai döntéseit, szervezi a döntések sportszakmai végrehajtását, b) véleményezi a Szövetséghez eljuttatatott szakmai kérdéseket, szakanyagokat, javaslatot tesz ezek hasznosítására, c) kidolgozza a hazai versenyrendszert, közreműködik annak működtetésében, d) véleményezi és kidolgozza a sportági szabályokat, véleményezi az egyedi döntést igénylő szakmai kérdéseket, e) véleményezi a válogatott keretek felkészülési programjait, f) véleményezi a válogatott keretek összeállítását, g) véleményt nyilvánít és tanácsot ad mindazokban a kérdésekben, melyekben az elnökség erre felkéri.  (3) A Szakmai Bizottságot a szakmai alelnök vezeti.  (4) A Szakmai Bizottságot az Elnökség úgy köteles kialakítani, hogy abban helyet kapjanak a sportág teljes szakmai hátterét és irányítását biztosító és ellátó személyek.  (5) A Szakmai Bizottság működésének szabályait - az Elnökség által jóváhagyott - saját működési szabályzatában állapítja meg. Egyéb bizottságok 45. §  (1) Az Elnökség egyes szakfeladatok ellátására további - állandó és ideiglenes - bizottságokat hozhat létre, illetőleg referenseket jelölhet ki. A bizottságok tagjait és a referenseket az Elnökség legfeljebb négy éves időtartamra választja a 22.§ (1) bekezdés figyelembevételével.  (2) A bizottságok és referensek feladatait és hatáskörét a Szövetség szervezeti és működési szabályzata, a bizottságok működésének részletes szabályait az Elnökség által jóváhagyott saját működési szabályzatuk határozza meg.  (3) A bizottságok és referensek véleményezési, javaslattételi, illetőleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.  (4) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottság üléseire meg kell hívni a Szövetség elnökét és főtitkárát. XV. A SZÖVETSÉG HIVATALI SZERVEZETE 46. §  (1) A szövetségi feladatok ellátására az elnökség hivatali szervezetet hoz létre. A hivatali szervezet szervezetét az elnökség oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a feladatok hatékony és gazdaságos ellátását.  (2) A Szövetség a sportszakmai feladatainak ellátására sportszakembereket és egyéb feladatainak ellátására szakapparátust alkalmazhat.  (3) A hivatali szervezet szervezeti felépítését és feladatait a Szövetség szervezeti és működési szabályzata határozza meg. XVI. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA 47. §  (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.  (2) A Szövetség működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze: a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségeinek fedezésére kapott támogatás, illetőleg adomány, b) a tagsági díjak, c) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, d) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, e) a Szövetség eszközeinek befektetéseiből származó bevétel, f) egyéb, jogszabályokban meghatározott bevétel, g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. (3) A Szövetség költségei: a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.  (4) A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel. A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően - saját vagyonukkal nem felelnek. A Szövetség gazdálkodása eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordíthatja.  (5) A Szövetség kizárólag közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet vállalkozási tevékenységet. A Szövetség váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. A Szövetség a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.  (6) A Szövetség csak olyan gazdasági vagy közhasznú társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelőségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét.   (7) A Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szövetség gazdálkodási szabályzata határozza meg. XVII. TERÜLETI SZÖVETSÉGEK 48.§  (1) A kajak-kenu sportág területi feladatainak ellátására a Szövetség az 1. számú mellékletben felsorolt területi szövetségeket hozza létre. A területi szövetség a Szövetség jogi személyiségű szervezeti egysége, származtatott jogi személy.  (2) A területi szövetség létrehozására és jogi személlyé nyilvánítására kizárólag a Szövetség közgyűlése jogosult. A területi szövetség jogi személyiségét a Fővárosi Bíróság nyilvántartásába történő bejegyzéssel szerzi meg.  (3) A területi szövetség megalakulási szándékát a Szövetségnél kell bejelenteni. A Szövetség közgyűlése az Alapszabály jelen fejezete alapján, az alapító okirat elfogadásával határoz a területi szövetség létrehozásáról.  (4) A területi szövetség tagjai a Szövetség Alapszabálya 7.§-ában meghatározott feltételeknek megfelelő azon sportszervezetek, melyeknek székhelye a területi szövetség működési területén van.  (5) A területi szövetség működési területén ellátja a (3) bekezdés szerint elfogadott alapító okirata szerinti feladatokat, így különösen - a Szövetség Elnöksége által elfogadott versenynaptár alapján - sporteseményeket rendezhet, részt vesz a Szövetség feladatainak ellátásában, továbbá a területén működő sportszervezetek szakmai érdekeinek képviseletét gyakorolja.  (6) A Szövetség engedélyezi a területre utaló "megyei szövetség", "budapesti szövetség" elnevezés használatát az 1. számú mellékletben meghatározott szervezeti egységek részére.  (7) A területi szövetségek a Szövetség (3) bekezdésben meghatározott tagjai részvételével tartott gyűlésén (területi közgyűlés) maguk választhatják meg a területi szövetség vezetőit. Az öt főből álló vezetőség összetételére és megválasztására az alapító okirat rendelkezéseit kell alkalmazni.  (8) A területi szövetségek kötelesek évente a Szövetség közgyűlését legalább 45 nappal megelőzően területi közgyűlést tartani az alábbi napirend kitűzésével: a) a területi szövetség szakmai tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása, b) a területi szövetség előző évi pénzügyi tervének (költségvetés) végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, c) a területi szövetség közhasznúsági jelentésének elfogadása, annak részeként a számviteli törvény szerinti beszámoló (mérleg) elfogadása, d) a területi szövetség éves pénzügyi tervének (költségvetés) elfogadása, e) a területi ellenőrző testület beszámolója, f) a területi szövetség tagjai által beterjesztett javaslatok.  A területi közgyűlésről készült jegyzőkönyvet és az elfogadott beszámolókat és előterjesztéseket a területi szövetség köteles a Szövetségnek a területi közgyűléstől számított 20 napon belül megküldeni.  (9) A területi szövetségek önálló gazdálkodásra jogosultak, bejegyzésüket követően önálló bankszámlával kötelesek rendelkezni, gazdálkodásukat azonban a Szövetség Ellenőrző Testülete a jelen Alapszabály XII. fejezetében meghatározott szabályok alkalmazásával ellenőrizheti. A területi szövetség köteles önálló ellenőrző testületet is létrehozni, mely köteles a Szövetség Ellenőrző Testületével együttműködni.  (10) A Szövetség hozzájárul, hogy a területi szövetségek saját nevükben szponzorálási szerződéseket, illetve a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerződéseket kössenek, és az ebből származó bevételekkel maguk rendelkezzenek.  (11) A Szövetség hozzájárul, hogy a területi szövetségek más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegű társadalmi szervezeteket hozzanak létre. XVIII. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE 49.§   (1) A Szövetség megszűnik: a) feloszlásának a közgyűlés által történt kimondásával, b) feloszlatásával, c)  megszűnésének megállapításával.  (2) A Szövetség feloszlása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont annak a sportköztestületnek a rendelkezésére kell bocsátani, amelynek a szakszövetség a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszűnése előtt tagja volt. Ha a Szövetség több sportköztestületnek is tagja volt, a feloszlatása vagy a jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont egyenlő arányban kell felosztani a sportköztestületek között. Ha a feloszlatott, vagy jogutód nélkül megszűnt szakszövetség egyik sportköztestületnek sem volt a tagja, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 50.§  (1) Az elnökség gondoskodik a testületi szervek határozatainak összegyűjtéséről a Határozatok Tárában.  (2) A Határozatok Tárából kiolvashatónak kell lennie a döntések tartalmának, hatályának és meghozataluk időpontjának, illetőleg a határozat meghozatalát támogatók és ellenzők számarányának (lehetőség szerint személyének is).  (3) Az elnökség a testületi szervek határozatait a Szövetség székhelyén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés útján hozza nyilvánosságra.  (4) A Szövetség működésével kapcsolatban keletkezett iratokba a Szövetség székhelyén - előre egyeztetett időpontban - bárki betekinthet.  (5) A Szövetség működésének rendjéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról, illetve beszámolói közlési módjáról szórólapokon, plakátokon és a Szövetség székhelyén lévő hirdetőtáblán történő elhelyezés útján tájékoztatja a nyilvánosságot. 51.§  (1) A Szövetség, illetőleg a kiemelkedően közhasznú szervezeti minősítésének nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást a Fővárosi Bíróság folytatja le. ZÁRADÉK  Jelen alapszabályt a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közgyűlése 2004. április 16. napján elfogadta, 2005. március 25. napján módosította és egységes szerkezetben hatályba léptette.