Stadiontörténet

A Magyar Labdarúgó-szövetség az UTE – Pamutgyári mezőn, a mai Erkel Gyula utcában lévő – pályáját a túlságosan kis méretű játéktér miatt nem hitelesítette az 1903-as bajnoki mérkőzésekre, így a focistáknak új otthon után kellett nézniük. A klub vezetői úgy döntöttek, a Népszigeten új pályát építenek. A pálya gyorsan elkészült, 1903. május 24-én avatták fel a sporttelepet. A Népszigeti pálya majdnem 20 évig szolgálta az Újpestet, az újpesti labdarúgókat és futballrajongókat. A korabeli újságok alapján a legmagasabb nézőszámot 1920. decemberében, az Újpest–MTK (1-0) mérkőzésen mérték, ekkor 10 ezer néző tekintette meg a találkozót. A pályát hatalmas fák vették körül, a játékteret pedig kerítés és padok övezték. 1921-ben a terület tulajdonosa, a Földművelésügyi Minisztérium felmondta a bérleti díjat. Ekkor döntötték el az UTE vezetői, hogy új pályát építenek! 1922. szeptember 17-én, újpesti polgárok, vállalatok pénzéből készült el a nagy mű! A Stadion! Az első, amelyet Magyarországon ezzel a névvel illettek. Az első, amely vasbetonból készült. A stadionban 200 fedett páholy és 20 ezer férőhely várta a szurkolókat. A nyitómérkőzésen az FTC csapatát fogadtuk, és nyertünk is 2-1-re, 15 ezer néző előtt. 1925 és 1928 között kerékpárpálya futott körbe a fű körül. 1930-tól a B oldal is fedett lett. A következő nagyobb változást 1945 hozta. Ebben az évben egy hatalmas árvíz szinte elmosta a pályát. A faanyagot pedig elhordták a háború nélkülözése miatt fagyoskodó emberek. De ez az év hozta a stadion újjáéledését is. Teljesen felújították a stadiont, és hivatalosan 45 117 férőhelyesre bővítették. Az 1948-as, 9-0-ás magyar győzelemmel záródó Magyarország–Románia találkozóval pedig az immáron Megyeri úti stadion nevet viselő sportlétesítmény lett Magyarország nemzeti stadionja, a válogatott otthona. Egészen 1953-ig, a Népstadion megépüléséig játszotta itt találkozóit a nemzeti tizenegy. Ez idő alatt született a nézőcsúcs is, 1948. október 3-án a magyar–osztrák, 1949. május 8-án, szintén a magyar–osztrák, november 20-án pedig a magyar–svéd mérkőzés vonzott 50 ezer nézőt. Ebben az időszakban született a nézőcsúcs Újpest-mérkőzésen is, 1949-ben, az FTC ellen 40 ezer szurkoló zsúfolódott be a stadionba. A stadion 1948-ban a klubtól állami tulajdonba került… Az '50-es évek közepétől a klub a nagyobb mérkőzéseket a Népstadionban volt kénytelen rendezni, elveszítve így a hazai pálya előnyét. És a Megyeri úti stadion kapacitására sem volt szükség már kisebb csapatok ellen. Ennek megfelelően az ’50-es évek végén futópályát alakítottak ki a stadionban, emiatt a lelátókból „levágtak” egy részt, és így a kapacitás 32 ezresre csökkent. A következő változást 1962-ben jegyezhettük fel, ekkor nyitották meg a mentőbejárót a B terasz közepén. És ezzel kettévágták az addig a teljes B-teraszt elfoglaló Újpest-tábort. 1968. áprilisában, a Vasas elleni mérkőzésen elkészült a világítás. A lámpaoszlopok a lelátón belül voltak, így újabb lelátórészt kellett levágni, a kapacitás – bár ezúttal minimális mértékben – de ismét csökkent. A ’70-es években „mindössze” egy változás történt: egy vihar megrongálta a Tribün tetőszerkezetét, amit el kellett bontani. Így a megépítés óta először fedett lelátó nélkül maradt a stadion. A ’80-as években sem költöttek sokat a stadionra. Az egyetlen említésre méltó esemény az új világítás 1989-es felavatása, ami azért vált szükségessé, hogy a régi lámpák fénye nem volt elégséges a színes közvetítésekhez. 1998-ig ismét nem történt semmilyen változás. Ekkor a klub saját pénzén felújította a VIP-páholyt, és itt a padokat székekre cserélték. 1999-ben kezdődtek el az igazán nagy átalakítások, majd végén 2001. november 15-én, a Magyarország–Macedónia (5-0) mérkőzéssel avatták fel a teljesen megújult, 13 501 ülőhellyel, exkluzív VIP-boxokkal, bőr VIP-fotelekkel, modern stadiont. Azóta két fontos változás történt a stadionban. 2003 nyarán elkészült a fejépület, és 2003. október 25-én új neve lett csapatunk otthonának. Az Újpest–MTK mérkőzés óta az egykori legendás Újpest játékos nevét viseli a létesítmény, a hivatalos neve Szusza Ferenc stadion. Nem hagyhatjuk ki a krónikából, hogy a magyar nemzeti válogatott még nem szenvedett vereséget az Újpest-stadionban! Adatok Stadion elnevezése: Szusza Ferenc-Stadion Cím: 1044 Budapest, Megyeri út 13. Telefon: + 36 1 231 00 88 Fax: +36 1 231 00 89 E-mail: stadion@ujpestfc.hu Üzemeltető: Sportfólió Kht. Befogadóképesség: 13501 ülőhely Fedett: 12301 ülőhely Fedetlen: 1200 ülőhely Világítás: 1250 lux Szektorok és szektoronkénti férőhelyek: Díszpáholy: 161 fő (teljesen fedett) Díszpáholy 1: 73 fő Díszpáholy 2, jobb: 48 fő Díszpáholy 2, bal: 40 fő VIP Boksz: 116 (beltér, teljesen fedett, fűtött, klimatizált) Közép: 2 × 8, 2 × 5 fős Jobb: 9 × 5 fős Bal: 9× 5 fős „A” Tribün: 1468 fő (teljesen fedett) „A” Tribün jobb: 1282 fő (ebből sajtópáholy: 54) „A” Tribün bal: 759 fő „A” Terasz: 2577 fő (fedett: 2109, fedetlen: 468) „A” Terasz jobb: 1282 fő (fedett: 1046, fedetlen: 236) „A” Terasz bal: 1295 fő (fedett: 1063, fedetlen: 232) „B” Terasz 4059 fő (fedett: 2556, fedetlen: 1503) „B” Terasz Közép: 288 fő (fedett: 180, fedetlen: 108) „B” Terasz Jobb: 1909 fő (fedett: 1196, fedetlen: 713) „B” Terasz Bal: 1862 fő (fedett: 1180, fedetlen: 682) „D” Lelátó: 2607 fő (fedett: kb. 1747, fedetlen: kb. 860) „C” Lelátó: 2500 fő (fedett: kb. 1404, fedetlen: kb. 700) (ebből csoportos diákszektor: 396 fő) (fedett: kb. 266, fedetlen: kb. 130) Kerekesszékes szektor: 13 fő (Fedetlen)