Versenyz�si szab�lyok

1. A gerelyt a k�t�sn�l kell fogni �s a v�ll ill. a dob� felkar f�l�tt kell eldobni. A gerelyt nem szabad forg� mozg�ssal eldobni.
2. A dob�s akkor �rv�nyes, ha a gerely egy�b r�szeit megelõzõen a f�mhegy �ri el elõsz�r a talajt.
3. Tilos b�rmely olyan eszk�z alkalmaz�sa - k�t vagy t�bb ujj egym�shoz k�t�se is -, amely valamilyen m�don seg�theti a versenyzõt a dob�s v�grehajt�s�ban.
4. Dob�s k�zben nem lehet kesztyût haszn�lni.
5. Nem �rv�nyes a dob�s, ha a versenyzõ a kidob�skor test�nek b�rmely r�sz�vel �rinti a k�r�vet vagy a k�r�v v�geitõl a p�rhuzamos vonalakra h�zott merõleges vonalakat, ill. az ezeken t�l l�võ ter�leteket.
6. A dob�s �rv�nytelen, ha a gerely a dob�szektoron k�v�l �r f�ldet.
7. A versenyzõ mindaddig ne hagyhatja el a nekifut�t, am�g a szer a talajra nem �rkezett. A szer lees�se ut�n h�trafele kell elhagyni a kidob��vet.

A kidob�hely

1. A nekifut� p�ly�nak minden esetben legal�bb 30 m hossz�nak kell lennie, de ne haladja meg a 36,5 m-t.
2. A nekifut�p�lya megengedett legnagyobb lejt�se keresztir�nyban 1:100-hoz, a nekifut�s ir�ny�ban 1:1000-hez.
3. A versenyzõ a nekifut�s �s a kidob�s jelz�s�re a rendezõk �ltal a rendelkez�sre bocs�tott vagy elismert (legfeljebb k�t) jelzõt helyezhet el a p�ly�n.

Gerely

1. A gerely h�rom r�szbõl, a hegybõl, a testbõl �s a k�t�sbõl �ll. A testnek eg�sz�ben f�mbõl kell k�sz�lnie, melyhez hegyben v�gzõdõ fejet erõs�tenek. A test fel�let�n nem lehetnek g�dr�csk�k vagy szemcs�k, bar�zd�k vagy v�jatok, kisz�gell�sek vagy lyukak. A fel�let nem lehet durva, a fest�knek mindenhol sim�nak �s egyenletesnek kell lennie.
2. A k�t�st, amelyen semmif�le bõrp�nt vagy v�jat nem lehet, k�r�lbel�l a s�lypont f�l� kell helyezni. A k�t�s olyan vastag lehet, hogy a k�t�sn�l m�rt �tm�rõ legfeljebb 8 mm-rel haladhatja meg a gerely legvastagabb pontj�t.
3. A gerely keresztmetszet�nek mindenhol szab�lyos k�r alak�nak kell lennie.
4. A gerelyen sehol sem lehet mozgathat� r�sz.
5. Az elv�konyod�s m�rt�k�nek a f�mhegy v�g�n olyannak kell lennie, hogy a sz�g nagys�ga ne haladja meg a 40�-ot. A f�mhegy cs�cs�t�l 150 mm-re az �tm�rõ nem haladhatja meg a ny�l legnagyobb �tm�rõj�nek 80%-�t.

A gerely m�retei

	f�rfi	nõi
t�mege k�t�ssel egy�tt legal�bb	800g	600g
versenyen haszn�ljat� szer t�mege	805-825g	605-625g
hossza	2600-2700mm	2200-2300mm
f�mhegy hossza	250-330mm	250-330mm
f�mhegy �s a s�lypont k�z�tti t�vols�g	900-1060mm	800-920mm
test legvastagabb pontj�nak �tm�rõje	25-30mm	20-25mm
k�t�s hossza	150-160mm	140-150mm

A gerelyhaj�t�s oktat�sa

elej�re

A gerely fog�sa

A dob�k�z k�z�psõ ujja r�fon�dik a gerely fa vagy f�m test�re, k�zvetlen�l a k�t�s felett �s a k�t�sbe kapaszkodik. Vele szemben a h�velykujj t�maszkodik a gerely testre. A mutat�ujj a k�z�psõujj mellett simul a gerelytestre, �s t�masz�val biztos�tja a k�z�psõ ujj fog�s�t. A gyûrûs- �s a kisujj laz�n fekszik a k�t�sen. Az eg�sz k�zfejhelyzet eml�keztet a heged�lõ k�zfejre. A gerely k�t�se a teny�rv�jatba fekszik. A fog�st �gy gyakoroltassuk, hogy a tan�tv�nyok a gerelyt bal k�zzel, valamivel a vashegy felett megfogva tarts�k maguk elõtt. Jobb k�zzel az elõbb elmondottak szerint fogjanak r� a k�t�sre, s a bal k�zzel igyekezzenek a fog�sb�l kitolni a gerelyt.

A gerely tart�sa, hordm�dja

A gerelyt - laza, m�gis biztos fog�ssal - a gerelyt fog� k�zfej a hal�nt�k k�rny�k�n tartja, a gerely hegye r�zsutosan lefel� - elõre kb. a mell magass�g�ig, s kiss� a testk�z�p fel� ir�nyul. A tengely tart�s�t is a c�lszerûs�g hat�rozza meg, s �gy v�gsõ fokon az egy�n adotts�gait�l f�ggõen elt�r�seket tapasztalhatunk. A gerely fog�sa olyan legyen, hogy biztos�tsa a dob� sz�m�ra a legjobb nekifut�si lehetõs�get, ne okozzon merevs�get, fesz�lts�get a fog�sban �s a kidob�sban �tmenetkor a tan�tv�ny k�nnyen tudja ir�ny�tani a gerelyt.

A helybõl haj�t�s fel�p�t�se, r�vezetõ gyakorlatai

M�r az elsõ alkalommal oktatnunk kell a gerely kidob�s�t. Megfelelõ bemeleg�t�s ut�n - elsõsorban a v�ll- �s a k�ny�kiz�letet, valamint a t�rzset mozgatassuk �t - a haj�t�s pontosabb v�grehajt�s�ra a k�vetkezõ fokozatokat alkalmazhatjuk r�vezet�s�l.

M�r a legelsõ dob�sokn�l is �gyelj�nk a k�vetkezõkre:

· bal l�bfej ne nyitottan, ink�bb r�zsutosan befel� ford�tva t�masszon a talajon;
· a jobb l�bfej a gerely h�tratol�sakor ne forduljon h�trafel�, hanem amennyire merev fesz�l�s n�lk�l lehets�ges, r�zsutosan elõre n�zzen;
· a haj�t�st ne a kar dob�mozdulata, hanem a jobb testoldal elõremozg�s�val a jobb v�ll elõret�r�se ind�tsa meg.

A helybõl haj�t�ssal kapcsolatban szem elõtt kell tartani n�h�ny dolgot:

· a kiindul� helyzetben a bal kar k�ny�ke �s tenyere a dob�s ir�nyba n�zzen. Ezzel elõseg�thetõ a bal v�ll magasabb �s a jobb v�ll m�lyebb elhelyezked�se.
· az �vk�pz�s v�g�n �s a kidob�s kezdeti szakasz�ban a dob� kar k�ny�ke magasabb legyen, mint a k�zfej. En�lk�l igazi fesz�l�st nem lehet el�rni a v�ll-, a kar-, �s a k�zizmokban.

A tan�r �ltal kiv�lasztott r�vezetõ gyakorlatok sor�n elsõsorban a k�vetkezõ feladatok megold�s�t kell elõseg�teni:

· a dob� tudjon a gerellyel j�l "b�nni", ne okozzon neh�zs�get sz�m�ra a gerellyel fut�s, a gerely dob�helyzetbe vitele �s az elõk�sz�tõ l�p�sek v�grehajt�sa;
· a dob� haj�t�s k�zbeni erõkifejt�se, a "vonalban" tartott gerely hossztengely�nek ir�ny�ban hasson, s ennek k�vetkezt�ben a gerely a megfelelõ p�ly�n rep�lj�n.